Megkezdődött a december

Ez egyrészt nagyon jó hír, mert novemberben iszonyatosan átléptem a magam által előírt kiadási limitemet.
Másrészt viszont még jobban szembesít avval, hogy rohan az idő.

De nem is ez a lényeg, hanem, hogy Sanyival egy csak autókról szóló szombatot tartottunk.
Na jó ez sem egészen igaz...
Szóval Stuttgartban, a Mercedes központjában jártunk és bejártuk a min 10 emeletes Mercedes múzeumot. Nekem nagyon tetszett a sok szép autó mellett, hogy...
szóval a különböző emeleteken alapvetően a készítés kora szerint voltak szortírozva a kocsik. Egy két külön emelet volt, hogy mondjuk híres emberek kocsijai, vagy közszolgálati kocsik, teherautók stb. De a különböző korok (emeletek) között viszont nagyon pöpec volt, hogy egy csomó plakát volt híres emberekről/eseményekről az adott időből. Így iszonyatosan érdekesen mutatta be, hogy mik történtek párhuzamosan. Például, hogy mondjuk amíg itthon 56-os forradalom volt, addig Amerikában vidáman énekelgetett Elvis Presley. Vagy, hogy míg ment nagyban a hidegháború és a fejesek és akiknek benőtt a feje lágya (?!) izgultak és a körmüket rágták, és örültek, hogy 69-ben eljutottak a holdra, addig 1,5 hónappal később 60 000 (amire számítottak) ember helyett fél millióan gyűltek össze Woodstockban és lopták a napot. Meg hasonló olyan dolgok, amiket mindig csak külön tanultam/hallottam róluk és nem gondoltam hogy párhuzamosan folytak, vagy mi előzte meg a másikat.
  Ez az első rész kb fél napba telt. Ezután beszabadultunk egy három emeletes autószalonba, ahol meg visszafele mentünk végig az autókon (legfőképp ár szerint) és a maradék fél napot egyik 2000 eurós AMG merciből a másik cabrioba üldögélve töltöttük, miközben állítgattuk az üléseket, bömböltettük a rádiót, nyitogattuk a motorházfedeleket és átkoztam a lükéket, hogy egy 50 millió forintos 4 fős autóban nem férek el hátul!!! MAGASSÁGBAN!!! De még elöl is súrolta a hajam a tetőt!!! pedig tipikus diplomata kocsinak tervezték szerintem, de max a kínaiaknak jó...

Sok érdekes dolgot megtudtam még. Pl hogy azóta "hivatalos" színe a mercinek a szürke, mióta egy versenyen elindultak, de a kocsi egy kilóval nehezebb volt a megengedettnél (750 kg vs 751). Erre jöttek a nagy ötlettel, hogy lekaparják a festéket a fémig és így pont egy kilót spóroltak és megnyerték a versenyt, mint a szél. Meg azt tartottam még mellbevágónak, hogy a világháború előtti kocsik iiiiiiszonyatosan drágák voltak, és hogy milyen nagy különbségek voltak az emberek között (mármint életszínvonal, kereset, javak, ilyenek).  (Bár utána arra jutottam, hogy valószínűleg most is vannak hasonlóan nagyon nagyon gazdagok és nagyon szegények, csak egyikkel se szembesülök igazán).

A képek sajnos nem csúcsminőségűek, mert nem fotós megvilágítás volt, de azért feltettem picasara, ha akarjátok megnézhetitek (hamarosan fenn lesznek...).

Aztán még hazafele beugrottunk a Weinachtsmarktra is, megint jó sok ember volt, és mindenhol herdálhattad a pénzedet. Ezek a csokiszökőkutak mondjuk elég szépek voltak: