Mostanában néztem már, hogy amúgy se működött már a gombja (ami elég fontos), úgyhogy lehet veszek majd egy olcsó újat, de aztán mindig csak halogattam, annyira nem olcsó, meg egészen jól meg voltam nélküle. Felmerült bennem, hogy esetleg beruházzak a hiper szuper, még kényelmesebb új fajta apple fülhallgatóra, de aztán nem volt igazán égető a probléma, így nem lett belőle semmi.
Ma aztán mentem Trambulinra megint. Reggel iszonyatosan fájt a térdem, alig bírtam letekerni ezt a 200 m-t, pedig ma van a legközelebbi órám, és tényleg alig kell menni, de valószínűleg a tegnapi edzéstől megfájdult. Végül 5 órára kibírható lett, így gyorsan felkerekedtem és elszáguldoztam trambulinozni. Olyan jó, hogy mindig csinálok valami új gyakorlatot és mindig tud sikerélményt okozni. Szóval a végén mikor felmarkoltam a cuccomat, megláttam a télikabátomat, amit csak úgy a táskámra raktam, belseje volt kifelé, hogy a belső zsebében lapul valami. Gyakran oda rakom a telefonom télen, de amúgy kb soha nem használom. És akkor mint a villámcsapás rájöttem, hogy bizony itt van az utolsó átkutatandó zsebem, amiben valóban ott lapult a fülhallgatóm és a hosszú pihenő alatt még a gombja is jobb belátásra kényszerült és megjavult. Az ám, de mikor megint elkezdtem parancsolgatni neki, az németül szólt vissza!!!Szóval mostmár újra van fülhallgatóm, bár nem hiszem, hogy sokat fogom használni...
1 megjegyzés:
"Mindig minden az utolsó lehetséges helyen van!" - ez ősi arab bölcsesség, de legalábbis Murphy törvény...
Megjegyzés küldése